A szerzők a hyperlipoproteinaemiák kezelésének lehetőségeit foglalják össze. Bemutatják, hogy az elmúlt időszakban ezen a téren milyen jelen­tős előrelépések történtek, a hagyományos koleszterincsökkentő sztatin-és ezetimibterápia mellett egyéb új koleszterincsökkentők jelentek meg. A hypertriglyceridaemiák kezelésének új alternatívái az apolipoprotein C3-gátló volanesorsen és az angiopoietin-like 3-gátló evinacumab készítmé­nyek. Bár egy részük jelenleg nem érhető el hazánkban, mégis fontosnak tart­juk, hogy a szakmai közönség ezekről is megfelelő ismeretekkel rendelkezzen.

A nemrég közölt nemzetközi felmérés, a SANTORINI vizsgálat sem szolgált meglepetéssel, azaz a nagy és az igen nagy kardiovaszkuláris rizikójú beteg­csoportok esetében nem javultak lényegesen az antilipidémiás kezelések mutatói.¹ A betegek 23%-a és 21%-a nem részesül ilyen terápiában, sztatin-monoterápiát 58%-uk és 52%-uk kap, továbbá sztatin+ezetimib kombiná­cióban a betegek 19%-a és 17%-a részesedik. A medián LDL-koleszterin- (LDL-K-) érték 2,4 és 2,0 mmol/l, amely messze van az irányelvek szerinti ajánlottaktól.

Valós környezetben keletkezett adatok szerint nem-kissejtes tüdőrákban nem mutat előnyt a 2 évnél hosszabb ideig alkalmazott immunterápia.

Számos vizsgálat szerint a bal kamrai hypertrophia regressziója kedvezőbben befolyásolható ACE-gátlók, angiotenzin-receptor-blokkolók és kalciumcsator­na-blokkolók adásával. Jelen vizsgálat célja, hogy megvizsgálja a perindopril/ indapamid/amlodipin hármas fix kombinációval végzett kezelés hosszú távú hatását a bal kamrai tömegindex csökkentésére és a bal kamrai hypertrophia regressziójára olyan ambulánsan kezelt hypertoniás betegeknél, akiknél ko­rábban nem érték el a vérnyomáskontrollt egy renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer gátló és egy diuretikum kettős fix kombinációval.

A Genentech új bispecifikus antitestje, a glofitamab jó eredményeket mutatott agresszív nagy B-sejtes limfóma harmadvonalbeli kezelésében.

A felnőtt lakosság több mint 40%-a magasvérnyomás-beteg­ségben szenved, ugyanakkor a hipertóniások kevesebb mint fe­léről mondható el, hogy vérnyomásuk a céltartományban van. A krónikus betegség évtizedekig tartó gyógyszeres kezelést igé­nyel. A tartós együttműködés érdekében nemcsak hatékony és a tolerálhatóság szempontjából kedvező, biztonságos terápiára van szükség, hanem egyszerű kezelési sémákra, így a fix dózisú kombinációk és a 24 órás hatástartamú készítmények jelentősége igen nagy. A témáról dr. Páll Dénessel, a Debreceni Egyetem Bel­gyógyászati Klinika professzorával, a Magyar Hypertonia Társa­ság elnökhelyettesével a társaság 2022-es siófoki kongresszusán beszélgettünk.

A hosszú hatású bronchodilatátor szerek képezik a krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésének alapját, melynek hatására javul a tüdőfunkció, enyhülnek a tünetek és növekszik a terhelési kapacitás. A betegek egy részénél azonban visszatérő exacerbációs epizódok jelentkeznek, ilyen esetekben inhalációs kortikoszteroidok adása válhat szükségessé.

Az EMA-CHMP pozitívan véleményezte a melanóma kezelésére szolgáló Opdualag (nivolumab/relatlimab) készítményt.

Négy éve jelent meg az európai és hazai irányelv, ezt követően pedig a Nemzetközi Hypertonia Társaság (ISH) is kiadott globális irányelvet a hypertonia-ellátással kapcsolatban. Úgy tűnik tehát, hogy a hypertonia továbbra is forrongó téma, amelynek az oka nyilvánvaló: populációs szinten, gyakoriságánál fogva a magasvér­nyomás-betegség a legjelentősebb kardiovaszkuláris rizikóténye­ző. Ráadásul ez kiemelt fontosságú kérdés, mert hazánkban a legújabb statisztikák szerint a halálozás feléért továbbra is az érrendszeri és szívbetegségek tehetők felelőssé. Az irányelvek ismeretében a hazai hypertonia-ellátásról kérdeztük dr. Járai Zoltánt, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnökét.

A krónikus betegségek előrehaladott gondozási terve lehetőséget nyújt mind a betegnek, mind orvosának a jövőbeni ellátás megtervezésére, figyelembe véve a beteg célkitűzéseit és preferenciáit. Az előrehaladott gondozási terv célja az idült betegségben szenvedők életminőségének javítása, különös tekintettel az életvégi ellátásra. Az előrehaladott gondozási terv a világszerte harmadik vezető haláloknak számító krónikus obstruktív tüdőbetegséggel élők számára is előnyös. (BMC Pulm Med. 2022;22:125.)